Jön a háború. Ennyi dühös embert megállítani nem lehet. Rég volt már a világnak ennyire elege. A diplomácia nem sokat ér, mikor senki nem beszél őszintén, és mindenkinek van valami rejtett érdeke abban, hogy éppen mit és hogyan mond. Káosz van, és sokkal jobb, ha komolyan vesszük, mintha legyintünk rá, és nem hisszük el, hogy történelem van, lesz, és esélyes, hogy sokan halunk meg. Készüljünk fel? Fel lehet készülni egy háborúra? Fel lehet készülni arra, hogy a szeretteidnek nem tudsz biztonságot adni, ha azt mondod, hogy minden rendben lesz, az csak duma, és ezt te is tudod, de csak mondod. Hogy a kórházakba nem fogsz bemenni egy állandó fejfájással, mert nem lesznek orvosok, nővérek, csak beteg és sebesült emberek, akik nem tudták elhagyni a fizetésükből az országot egy másikba, ahol még bíznak abban, hogy túlélhető. Nem tudsz majd azon gondolkodni, milyen legyen az esküvőd, mikor vállalj gyereket, kérj-e fizetésemelést, szólj-e a másiknak, hogy ideje változtatni a munkatempóján, mert nem lesz munka, nem lesz pénz, nem lesz napi nyolc óra a gép előtt, mert attól fogsz félni, hogy ma éppen ki hal meg azok közül, akit ismersz, hányan jutnak át a határon épségben, mi van azokkal, akikről már nem hallottál régóta, és hány órán át kell várni egy falat kenyérre. Nem lesz mozi, nem lesz pláza, nem tudod feltölteni a facebookra a csípőre tett mosolyodat, és nem lesz értelme nekimenni a cigánynak sem, a melegnek sem, mert lesz egy közös ellenség: a halál. Mert megint bebizonyosodott, hogy állatok vagyunk, akiknek kell a tér, a vadászterület, a vérfrissítés. Állatok, a legrosszabbak. Állatok, akik meg fogjuk ölni egymást egy falat kenyérért, mert mindenki csak azt fogja nézni, hogy ő hogyan élhet túl. Beindul a gép. Letapossuk egymást a vonat lépcsőjénél, fulladásig zsúfolódunk a raktérben, és aztán nem is csodálkozunk annyira, ha meg is fulladunk, mindenkit hibáztatunk, mindenkinek nekimegyünk, mert áldozatok leszünk, reggeltől estig sajnáljuk magunkat, és nem fogjuk érteni, hogy most ez miért pont velünk történik.
Na baszd meg! Legalább értsd, baszd meg! Legalább értsd, hogy mindaz, amit az elmúlt hetven évben a világ csinált, az akkora egy rakás szar, hogy nem, hogy a tisztelethez, egyenlőséghez, méltósághoz nincs semmi köze, de egyértelműen és egyenes irányban vezet oda, hogy mindenki alaposan megérdemelje, hogy ismét jöjjön a vérözön. Mert hülye faszok vagyunk. Hülye faszok a pénz és a hatalom plázájában csípőre tett mosollyal, másokon tapicskoló magassarkú cipőcskékben, várva a mesebeli hercegre vagy hercegnőre, akivel aztán bolodogan élünk, míg meg nem halunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése